eaiovnaovbqoebvqoeavibavo =============================================================================== == Ü d v ö z ö l j ü k a V I M - o k t a t ó b a n - 1.5-ös verzió == =============================================================================== A Vim egy nagyon hatékony szerkesztõ, amelynek rengeteg utasítása van, túl sok, hogy egy ilyen oktatóban (tutorban), mint az itteni mindet elmagyarázzuk. Ez az oktató arra törekszik, hogy annyit elmagyarázzon, amennyi elég, hogy könnyedén használjuk a Vim-et, az általános célú szövegszerkesztõt. A feladatok megoldásához 25-30 perc szükséges attól függõen, mennyit töltünk a kísérletezéssel. A leckében szereplõ utasítások módosítani fogják a szöveget. Készítsen másolatot errõl a fájlról, ha gyakorolni akar. (Ha "vimtutor"-ral indította, akkor ez már egy másolat.) Fontos megérteni, hogy ez az oktató cselekedve taníttat. Ez azt jelenti, hogy Önnek ajánlott végrehajtania az utasításokat, hogy megfelelõen megtanulja azokat. Ha csak olvassa, elfelejti! Most bizonyosodjon, meg, hogy a Caps-Lock gombja NINCS lenyomva, és Nyomja meg megfelelõ számúszor a j gombot, hogy az 1.1-es lecke teljesen a képernyõn legyen! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 1.1. lecke: A KURZOR MOZGATÁSA ** A kurzor mozgatásához nyomja meg a h,j,k,l gombokat az alábbi szerint. ** ^ k Tipp: A h billentyû van balra, és balra mozgat < h l > A l billentyû van jobbra, és jobbra mozgat j A j billentyû olyan, mint egy lefele nyíl v 1. Mozgassa a kurzort körbe az ablakban, amíg hozzá nem szokik! 2. Tartsa lenyomva a lefelét (j), akkor ismétlõdik! ---> Most tudja, hogyan mehet a következõ leckére. 3. A lefelé gomb használatával menjen a 1.2. leckére! Megj: Ha nem biztos benne, mit nyomott meg, nyomja meg az -et, hogy normál módba kerüljön, és ismételje meg a parancsot! Megj: A kurzor gomboknak is mûködniük kell, de a hjkl használatával sokkal gyorsabban tud, mozogni, ha hozzászokik. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 1.2. lecke: BE ÉS KILÉPÉS A VIMBÕL !! MEGJ: Mielõtt végrehajtja az alábbi lépéseket, olvassa végig a leckét !! 1. Nyomja meg az gombot (hogy biztosan normál módban legyen). 2. Írja: :q! . ---> Ezzel kilép a szerkesztõbõl a változások MENTÉSE NÉLKÜL. Ha menteni szeretné a változásokat és kilépni, írja: :wq 3. Amikor a shell promptot látja, írja be a parancsot, amely ebbe az oktatóba hozza: Ez valószínûleg: vimtutor Normális esetben ezt írná: vim tutor.hu ---> 'vim' jelenti a vimbe belépést, 'tutor.hu' a fájl, amit szerkeszteni kíván. 4. Ha megjegyezte a lépéseket és biztos magában, hajtsa végre a lépéseket 1-tõl 3-ig, hogy kilépjen és visszatérjen a szerkesztõbe. Azután menjen az 1.3. leckére. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 1.3. lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - TÖRLÉS ** Normál módban nyomjon x-et, hogy a kurzor alatti karaktert törölje. ** 1. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra! 2. A hibák kijavításához mozgassa a kurzort amíg a törlendõ karakter fölé nem ér. 3. Nyomja meg az x gombot, hogy törölje a nem kívánt karaktert. 4. Ismételje a 2, 3, 4-es lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot. ---> ÕÕszi éjjjell izziik aa galaggonya rruuhája. 5. Ha a sor helyes, ugorjon a 1.4. leckére. MEGJ: A tanulás során ne memorizálni próbáljon, hanem használat során tanuljon. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 1.4. lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - BESZÚRÁS ** Normál módban i megnyomásával lehet beilleszteni. ** 1. Az alábbi elsõ ---> kezdetû sorra menjen. 2. Ahhoz, hogy az elsõt azonossá tegye a másodikkal, mozgassa a kurzort az elsõ karakterre, amely UTÁN szöveget kell beszúrni. 3. Nyomjon i-t és írja be a megfelelõ szöveget. 4. Amikor mindent beírt, nyomjon -et, hogy Normál módba visszatérjen. Ismételje a 2 és 4 közötti lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot. ---> Az átható soól hizik pár ész. ---> Az itt látható sorból hiányzik pár rész. 5. Ha már begyakorolta a beszúrást, menjen az alábbi összefoglalóra. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 1. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA 1. A kurzort vagy a nyilakkal vagy a hjkl gombokkal mozgathatja. h (balra) j (le) k (fel) l (jobbra) 2. A Vimbe (a $ prompttól) így léphet be: vim FILENAME 3. A Vimbõl így léphet ki: :q! a változtatások eldobásával. vagy így: :wq a változások mentésével. 4. A kurzor alatti karakter törlése normál módban: x 5. Szöveg beszúrása a kurzor után normál módban: i gépelje be a szöveget MEGJ: Az megnyomása normál módba viszi, vagy megszakít egy nem befejezett részben befejezett parancsot. Most folytassuk a 2. leckével! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 2.1. lecke: TÖRLÕ UTASÍTÁSOK ** dw töröl a szó végéig. ** 1. Nyomjon -et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van! 2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra! 3. Mozgassa a kurzort arra annak a szónak az elejére, amit törölni szeretne. Törölje az állatokat a mondatból. 4. A szó törléséhez írja: dw MEGJ: Ha rosszul kezdte az utasítást csak nyomjon gombot a megszakításához. ---> Pár szó kutya nem uhu illik pingvin a mondatba tehén. 5. Ismételje a 3 és 4 közötti utasításokat amíg kell és ugorjon a 2.2 leckére! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 2.2. lecke: MÉG TÖBB TÖRLÕ UTASÍTÁS ** d$ beírásával a sor végéig törölhet. ** 1. Nyomjon -et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van! 2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra! 3. Mozgassa a kurzort a helyes sor végére (az elsõ . UTÁN)! 4. d$ begépelésével törölje a sor végét! ---> Valaki a sor végét kétszer gépelte be. kétszer gépelte be. 5. Menjen a 2.3. leckére, hogy megértse mi történt! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 2.3. lecke: UTASÍTÁSOKRÓL ÉS MOZGÁSOKRÓL A d (delete=törlés) utasítás formája a következõ: [szám] d mozgás VAGY d [szám] mozgás Ahol: szám - hányszor hajtódjon végre a parancs (elhagyható, alapérték=1). d - a törlés (delete) utasítás. mozgás - amin a parancsnak teljesülnie kell (alább listázva). Mozgások rövid listája: w - a kurzortól a szó végéig, beleértve a szóközt. e - a kurzortól a szó végéig, NEM beleértve a szóközt. $ - a kurzortól a sor végéig. MEGJ: Csupán a mozgás begépelésével (parancs nélkül) a kurzor mozgás által megadott helyre kerül. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 2.4. lecke: EGÉSZ SOROK FELDOLGOZÁSA ** dd beírásával törölheti az egész sort. ** A teljes sor törlésének gyakorisága miatt a Vi tervezõi elhatározták, hogy könnyebb lenne csupán a d-t kétszer megnyomni, hogy egy sort töröljünk. 1. Mozgassa a kurzort az alábbi kifejezések második sorára! 2. dd begépelésével törölje a sort! 3. Menjen a 3. (eredetileg 4.) sorra! 4. 2dd (ugyebár szám-utasítás-mozgás) begépelésével töröljön két sort! 1) Alvó szegek a jéghideg homokban, 2) - kezdi a költõ - 3) Plakátmagányban ázó éjjelek. 4) Pingvinek ne féljetek, 5) Távolról egy vaku villant, 6) Égve hagytad a folyosón a villanyt. 7) Ma ontják véremet. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 2.5. lecke: A VISSZAVONÁS (UNDO) PARANCS ** u gépelésével visszavonható az utolsó parancs, U az egész sort helyreállítja. ** 1. Menjünk az alábbi ---> kezdetû sor elsõ hibájára! 2. x lenyomásával törölje az elsõ felesleges karaktert! 3. u megnyomásával vonja vissza az utolsónak végrehajtott utasítást! 4. Másodjára javítson ki minden hibát a sorban az x utasítással! 5. Most nagy U -val állítsa vissza a sor eredeti állapotát! 6. Nyomja meg az u gombot párszor, hogy az U és az azt megelõzõ utasításokat visszaállítsa! 7. CTRL-R (CTRL gomb lenyomása mellett üssön R-t) párszor csinálja újra a visszavont parancsokat (redo)! ---> Javíítsa a hhibákaat ebbben a sooorban majd állítsa visszaaa az eredetit. 8. Ezek nagyon hasznos parancsok. Most ugorjon a 2. lecke összefoglalójára. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 2. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA 1. Törlés a kurzortól a szó végéig: dw 2. Törlés a kurzortól a sor végéig: d$ 3. Egész sor törlése: dd 4. Egy utasítás alakja normál módban: [szám] utasítás mozgás VAGY utasítás [szám] mozgás ahol: szám - hányszor ismételjük a parancsot utasítás - mit tegyünk, pl. d a törléskor mozgás - mire hasson az utasítás, például w (szó=word), $ (a sor végéig), stb. 5. Az elõzõ tett visszavonása (undo): u (kis u) A sor összes változásának visszavonása: U (nagy U) Visszavonások visszavonása: CTRL-R ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 3.1. lecke: A BEILLESZTÉS (PUT) PARANCS ** p leütésével az utolsónak töröltet a kurzor után illeszthetjük. ** 1. Mozgassuk a kurzort az alábbi sorok elsõ sorára. 2. dd leütésével töröljük a sort és eltárolódik a Vim pufferében. 3. Mozgassuk a kurzort azelõtt a sor ELÕTTI sorba, ahová mozgatni szeretnénk a törölt sort. 4. Normál módban írjunk p betût a törölt sor beillesztéséhez. 5. Folytassuk a 2-4. utasításokkal hogy a helyes sorrendet kapjuk. d) Can you learn too? b) Violets are blue, c) Intelligence is learned, a) Roses are red, ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 3.2. lecke: AZ ÁTÍRÁS (REPLACE) PARANCS ** r és a karakterek leütésével a kurzor alatti karaktert megváltoztatjuk. ** 1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! 2. Mozgassuk a kurzort az elsõ hiba fölé! 3. r majd a kívánt karakter leütésével változtassuk meg a hibásat! 4. A 2. és 3. lépésekkel javítsuk az összes hibát! ---> Whan this lime was tuoed in, someone presswd some wrojg keys! ---> When this line was typed in, someone pressed some wrong keys! 5. Menjünk a 3.2. leckére! MEGJ: Emlékezzen, hogy nem memorizálással, hanem gyakorlással tanuljon. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 3.3. lecke: A CSERE (CHANGE) PARANCS ** A szó egy részének megváltoztatásához írjuk: cw . ** 1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! 2. Vigye a kurzort a Ezen szó z betûje fölé! 3. cw és a helyes szórész (itt 'bben') beírásával javítsa a szót! 4. lenyomása után a következõ hibára ugorjon (az elsõ cserélendõ karakterre)! 5. A 3. és 4. lépések ismétlésével az elsõ mondatot tegye a másodikkal azonossá! ---> Ezen a sorrrrr pár szóra meg kell változzanak a change utaskírésõ. ---> Ebben a sorban pár szót meg kell változtatni a change utasítással. Vegyük észre, hogy a cw nem csak a szót írja át, hanem beszúró (insert) módba vált. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 3.4. lecke: TÖBBFÉLE VÁLTOZTATÁS c-VEL ** A c utasítás használható ugyanazokkal az mozgásokkal mint a törlés ** 1. A change utasítás a törléssel azonosan viselkedik. A forma: [szám] c mozgás OR c [szám] mozgás 2. A mozgások is azonosak, pl. w (szó), $ (sorvég), stb. 3. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! 4. Menjünk az elsõ hibára! 5. c$ begépelésével a sorvégeket tegyük azonossá és nyomjunk -et! ---> Ennek a sornak a vége kiigazításra szorul, hogy megegyezzen a másodikkal. ---> Ennek a sornak a vége a c$ paranccsal változtatható meg. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 3. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA 1. A már törölt sort beillesztéséhez nyomjunk p-t. Ez a törölt szöveget a kurzor UTÁN helyezi (ha sor került törlésre, a kurzor alatti sorba). 2. A kurzor alatti karakter átírásához az r-et és azt a karaktert nyomjuk, amellyel az eredetit felül szeretnénk írni. 3. A változtatás (c) utasítás a karaktertõl az mozgás végéig változtatja meg az mozgást. Például a cw a kurzortól a szó végéig, a c$ a sor végéig. 4. A változtatás formátuma: [szám] c mozgás VAGY c [szám] mozgás Ugorjunk a következõ leckére! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 4.1. lecke: HELY ÉS FÁJLÁLLAPOT ** CTRL-g megnyomásával megnézhetjük a helyünket a fájlban és a fájl állapotát. SHIFT-G leütésével a fájl adott sorára ugorhatunk. ** Megj: Olvassuk el az egész leckét a lépések végrehajtása elõtt!! 1. Tartsuk nyomva a Ctrl gombot és nyomjunk g-t. Az állapotsor megjelenik a lap alján a fájlnévvel és az aktuális sor sorszámával. Jegyezzük meg a sorszámot a 3. lépéshez! 2. Nyomjunk Shift-G-t a lap aljára ugráshoz! 3. Üssük be az eredeti sor számát, majd üssünk shift-G-t! Ezzel visszajutunk az eredeti sorra ahol Ctrl-g-t nyomtunk. (A beírt szám NEM fog megjelenni a képernyõn.) 4. Ha megjegyezte a feladatot, hajtsa végre az 1-3. lépéseket! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 4.2. lecke: A KERESÉS (SEARCH) PARANCS ** / majd a kívánt kifejezés beírásával kereshetjük meg a kifejezést. ** 1. Normál módban üssünk / karaktert! Ez és a kurzor megjelenik a képernyõ alján, ahogy a : utasítás is. 2. Írjuk be: 'hiibaa' ! Ez az a szó amit keresünk. 3. A kifejezés újabb kereséséhez üssük le egyszerûen: n . A kifejezés ellenkezõ irányban történõ kereséséhez ezt üssük be: Shift-N . 4. Ha visszafelé szeretne keresni, akkor ? kell a / helyett. ---> "hiibaa" nem a helyes módja a hiba leírásának; a hiibaa egy hiba. Megj: Ha a keresés eléri a fájl végét, akkor az elején kezdi. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 4.3. lecke: ZÁRÓJELEK PÁRJÁNAK KERESÉSE ** % leütésével megtaláljuk a ),], vagy } párját. ** 1. Helyezze a kurzort valamelyik (, [, vagy { zárójelre a ---> kezdetû sorban! 2. Üssön % karaktert! 3. A kurzor a zárójel párjára fog ugrani. 4. % leütésével visszaugrik az eredeti zárójelre. ---> Ez ( egy tesztsor (-ekkel, [-ekkel ] és {-ekkel } a sorban. )) Megj: Ez nagyon hasznos, ha olyan programot debugolunk, amelyben a zárójelek nem párosak! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 4.4. lecke: A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁNAK EGY MÓDJA ** :s/régi/új/g begépelésével az 'új'-ra cseréljük a 'régi'-t. ** 1. Menjünk a ---> kezdetû sorra! 2. Írjuk be: :s/eggy/egy . Ekkor csak az elsõ változik meg a sorban. 3. Most ezt írjuk: :s/eggy/egg/g amely globálisan helyettesít a sorban, azaz minden elõfordulást. Ez a sorban minden elõfordulást helyettesít. ---> eggy heggy meggy, szembe jön eggy másik heggy. 4. Két sor között a karaktersor minden elõfordulásának helyettesítése: :#,#s/régi/új/g ahol #,# a két sor sorszáma. :%s/régi/új/g a fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 4. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA 1. Ctrl-g kiírja az kurzor helyét a fájlban és a fájl állapotát. Shift-G a fájl végére megy, gg az elejére. Egy szám után Shift-G az adott számú sorra ugrik. 2. / után egy kifejezés ELÕREFELE keresi a kifejezést. 2. ? után egy kifejezés VISSZAFELE keresi a kifejezést. Egy keresés után az n a következõ elõfordulást keresi azonos irányban Shift-N az ellenkezõ irányban keres. 3. % begépelésével, ha (,),[,],{, vagy } karakteren vagyunk a zárójel párjára ugrik. 4. az elsõ régi helyettesítése újjal a sorban :s/régi/új az összes régi helyettesítése újjal a sorban :s/régi/új/g két sor közötti kifejezésekre :#,#s/régi/új/g # helyén az aktuális sor (.) és az utolsó ($) is állhat :.,$/régi/új/g A fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése :%s/régi/új/g Mindenkori megerõsítésre vár 'c' hatására :%s/régi/új/gc ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 5.1. lecke: KÜLSÕ PARANCS VÉGREHAJTÁSA ** :! után külsõ parancsot írva végrehajtódik a parancs. ** 1. Írjuk be az ismerõs : parancsot, hogy a kurzort a képernyõ aljára helyezzük. Ez lehetõvé teszi egy parancs beírását. 2. ! (felkiáltójel) beírásával tegyük lehetõvé külsõ héj (shell)-parancs végrehajtását. 3. Írjunk például ls parancsot a ! után majd üssünk -t. Ez ki fogja listázni a könyvtárunkat ugyanúgy, mintha a shell promptnál lennénk. Vagy írja ezt :!dir ha az ls nem mûködik. Megj: Ilymódon bármely külsõ utasítás végrehajtható. Megj: Minden : parancs után -t kell ütni. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 5.2. lecke: BÕVEBBEN A FÁJLOK ÍRÁSÁRÓL ** A fájlok változásait így írhatjuk ki :w FÁJLNÉV. ** 1. :!dir vagy :!ls beírásával listázzuk a könyvtárunkat! Ön már tudja, hogy -t kell ütnie utána. 2. Válasszon egy fájlnevet, amely még nem létezik pl. TESZT! 3. Írja: :w TESZT (ahol TESZT a választott fájlnév)! 4. Ez elmenti a teljes fájlt (a Vim oktatóját) TESZT néven. Ellenõrzésképp írjuk ismét :!dir hogy lássuk a könyvtárat! (Felfelé gombbal : után az elõzõ utasítások visszahozhatóak.) Megj: Ha Ön kilépne a Vimbõl és és visszatérne a TESZT fájlnévvel, akkor a fájl az oktató mentéskori pontos másolata lenne. 5. Távolítsa el a fájlt (MS-DOS): :!del TESZT vagy (Unix): :!rm TESZT ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 5.3. lecke: EGY KIVÁLASZTOTT RÉSZ KIÍRÁSA ** A fájl egy részének kiírásához írja :#,# w FÁJLNÉV ** 1. :!dir vagy :!ls beírásával listázza a könyvtárat, és válasszon egy megfelelõ fájlnevet, pl. TESZT. 2. Mozgassa a kurzort ennek az oldalnak a tetejére, és nyomjon Ctrl-g-t, hogy megtudja a sorszámot. JEGYEZZE MEG A SZÁMOT! 3. Most menjen a lap aljára, és üsse be ismét: Ctrl-g. EZT A SZÁMOT IS JEGYEZZE MEG! 4. Ha csak ezt a részét szeretné menteni a fájlnak, írja :#,# w TESZT ahol #,# a két sorszám, amit megjegyzett, TESZT az Ön fájlneve. 5. Ismét nézze meg, hogy a fájl ott van (:!dir) de NE törölje. 6. Vimben létezik egy másik lehetõség: nyomja meg a Shift-V gombpárt az elsõ menteni kívánt soron, majd menjen le az utolsóra, ezután írja :w TESZT2 Ekkor a TESZT2 fájlba kerül a kijelölt rész. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 5.4. lecke: FÁJLOK VISSZAÁLLÍTÁSA ÉS ÖSSZEFÛZÉSE ** Egy fájl tartalmának beillesztéséhez írja :r FÁJLNÉV ** 1. :!dir beírásával nézze meg, hogy az Ön TESZT fájlja létezik még. 2. Helyezze a kurzort ennek az oldalnak a tetejére. MEGJ: A 3. lépés után az 5.3. leckét fogja látni. Azután LEFELÉ indulva keresse meg ismét ezt a leckét. 3. Most szúrja be a TESZT nevû fájlt a :r TESZT paranccsal, ahol TESZT az Ön fájljának a neve. MEGJ: A fájl, amit beillesztett a kurzora alatt helyezkedik el. 4. Hogy ellenõrizzük, hogy a fájlt tényleg beillesztettük, menjen vissza, és nézze meg, hogy kétszer szerepel az 5.3. lecke! Az eredeti mellett a fájlból bemásolt is ott van. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 5. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA 1. :!parancs végrehajt egy külsõ utasítást. Pár hasznos példa: (MS-DOS) (Unix) :!dir :!ls - könyvtárlista kiírása. :!del FÁJLNÉV :!rm FÁJLNÉV - FÁJLNÉV nevû fájl törlése. 2. :w FÁJLNÉV kiírja a jelenlegi Vim-fájlt a lemezre FÁJNÉV néven. 3. :#,#w FÁJLNÉV kiírja a két sorszám (#) közötti sorokat FÁJLNÉV-be Másik lehetõség, hogy a kezdõsornál Shift-v-t nyom lemegy az utolsó sorra, majd ezt üti be :w FÁJLNÉV 4. :r FÁJLNÉV beolvassa a FÁJLNÉV fájlt és behelyezi a jelenlegi fájlba a kurzorpozíció utáni sorba. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 6.1. lecke: A MEGNYITÁS (OPEN) PARANCS ** o beírásával nyit egy új sort a kurzor alatt és beszúró módba vált ** 1. Mozgassuk a kurzort a ---> kezdetû sorra. 2. o (kicsi) beírásával nyisson egy sort a kurzor ALATT! Ekkor automatikusan beszúró (insert) módba kerül. 3. Másolja le a ---> jelû sort és megnyomásával lépjen ki a beszúró módból. ---> Az o lenyomása után a kurzor a következõ sor elején áll beszúró módban. 4. A kurzor FELETTI sor megnyitásához egyszerûen nagy O betût írjon kicsi helyett. Próbálja ki a következõ soron! Nyisson egy új sort efelett Shift-O megnyomásával, mialatt a kurzor ezen a soron áll. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 6.2. lecke: AZ APPEND PARANCS ** a lenyomásával a kurzor UTÁN szúrhatunk szöveget. ** 1. Mozgassuk a kurzort a következõ ---> kezdetû sor végére úgy, hogy normál módban $-t ír be. 2. Kis "a" leütésével szöveget szúrhat be AMÖGÉ a karakter mögé, amelyen a kurzor áll. (A nagy "A" az egész sor végére írja a szöveget.) Megj: A Vimben a sor legvégére is lehet állni, azonban ez elõdjében a Vi-ban nem lehetséges, ezért abban az a nélkül elég körülményes a sor végéhez szöveget írni. 3. Egészítse ki az elsõ sort. Vegye észre, hogy az a utasítás (append) teljesen egyezik az i-vel (insert) csupán a beszúrt szöveg helye különbözik. ---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja ---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja a sor végére beillesztést. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 6.3. lecke: AZ ÁTÍRÁS MÁSIK VÁLTOZATA ** Nagy R beírásával írhat felül több mint egy karaktert. ** 1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra! 2. Helyezze a kurzort az elsõ szó elejére amely eltér a második ---> kezdetû sor tartalmától (a 'az utolsóval' résztõl). 3. Nyomjon R karaktert és írja át a szöveg maradékát az elsõ sorban úgy, hogy a két sor egyezõ legyen. ---> Az elsõ sort tegye azonossá az utolsóval: használja a gombokat. ---> Az elsõ sort tegye azonossá a másodikkal: írjon R-t és az új szöveget. 4. Jegyezzük meg, ha -et nyomok, akkor a változatlanul hagyott szövegek változatlanok maradnak. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 6.4. lecke: BEÁLLÍTÁSOK ** Állítsuk be, hogy a keresés és a helyettesítés ne függjön kis/NAGYbetûktõl ** 1. Keressük meg az 'ignore'-t az beírva: /ignore Ezt ismételjük többször az n billentyûvel 2. Állítsuk be az 'ic' (Ignore case) lehetõséget így: :set ic 3. Most keressünk ismét az 'ignore'-ra n-nel Ismételjük meg többször a keresést: n 4. Állítsuk be a 'hlsearch' és 'incsearch' lehetõségeket: :set hls is 5. Most ismét írjuk be a keresõparancsot, és lássuk mi történik: /ignore 6. A kiemelést szüntessük meg alábbi utasítások egyikével: :set nohls vagy :nohlsearch ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 6. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA 1. o beírásával új sort nyitunk meg a sor ALATT és a kurzor az új sorban lesz beszúrás-módban. Nagy O a sor FELETT nyit új sort, és oda kerül a kurzor. 2. a beírásával az aktuális karaktertõl UTÁN (jobbra) szúrhatunk be szöveget. Nagy A automatikusan a sor legvégéhez adja hozzá a szöveget. 3. A nagy R beütésével átíró (replace) módba kerülünk lenyomásáig. 4. ":set xxx" beírásával az "xxx" opció állítható be. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 7. lecke: AZ ON-LINE SÚGÓ PARANCSAI ** Az online súgórendszer használata ** A Vim részletes súgóval rendelkezik. Induláshoz a következõk egyikét tegye: - nyomja meg a gombot (ha van ilyen) - nyomja meg az gombot (ha van ilyen) - írja be: :help :q beírásával zárhatja be a súgóablakot. Majdnem minden témakörrõl találhat súgót, argumentum megadásával ":help" utasítás . Próbálja az alábbiakat ki (-t ne felejtsük): :help w :help c_, 2006-2012